Svájci Lak Panzió és Étterem
4431 Nyíregyháza - Sóstógyógyfürdő, Fürdőház tér 3.
Telefon: +36 42 414 444 | +36 20 272 0808 | info@svajcilak.com

AKTUALITÁSOK

Hétköznapi csobbanás
=Bővebben=

Hétvégi csobbanás

=Bővebben=

Hetet egy csapásra

=Bővebben=

Fájdalommentes fogászat
Nyíregyháza-Sóstón








ÁSZF megtekintése

 Sóstógyógyfürdő
Sóstógyógyfürdő, Sóstófürdő vagy Sóstó fürdőhely Nyíregyházán.



Nyíregyháza város és Sóstógyógyfürdő között helyezkedik el a Sóstói-erdő, amit az ott élők okkal neveznek a város tüdejének, ékességének. Szívesen keresik fel gyermekek, fiatalok, idősek, családok, csoportok, sétálók, futkározók és sportolók, akik számára az erdei tornapálya, a játszótér, az esőbeállók, a szalonnasütő helyek és sétányok épültek. Az erdőt külön is kedveltté teszi tavasszal a híresen intenzív akácillat, amely főként a vonatablakból kihajolva nyújt másutt ritkán megtapasztalható élményt. Bár Sóstó néven több városunkhoz is tartoznak területek az országban, a környékbeliek az erdőre, a tóra, a vadasparkra, a fürdő-komplexumra és az egyéb létesítményekre együttesen a rövid Sóstó megnevezést használják.
A "névadó" a 9,5 hektár területű, két részre osztott, sós vizű szikes tó, melynek átlagos mélysége 1,5 méter. Vizének sajátos gyógyerőt tulajdonítottak régtől fogva, s már Mátyás király korában is ismerték Igrice néven. A tudós polihisztor, Jósa András szerint is a tó vize meggyógyít "görvénykórtól, csúztól, köszvénytől, idült lobbos izzadmányoktól és egyéb, virágnyelven úgynevezett vérbetegségektől." A ma szakembere így fogalmaz: "sok oldott sót tartalmazó nátrium-kloridos termálvíz, amely a brómos, jódos ásványvizek csoportjába sorolható." A gyógyvízzé minősített termálvíz kiválóan alkalmas gerincbetegségek, reumatikus, mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok enyhítésére, rehabilitáció és utókezelés esetén.

A város asszonyai 1794-ben kaptak engedélyt arra, hogy Sóstón ruhát mossanak, három évtizeddel később pedig már megépült az első, négy káddal működő fürdőház és a vendéglő. Egy korabeli írás szerint Nyíregyháza már ekkor működtetett Sóstón egy polgári jellegű szórakozást is kielégítő fürdőt. Hamar híre ment a gyógyító erejű víznek, a hangulatos mulatozásoknak és egyre több csodálója lett.

Szerencsére egy szódagyáron kívül ipari üzem nem telepedhetett le, így megőrizte természetes szépségét. Sziksófőzéssel már 1801-től foglalkoztak. Ehhez a tavak vizének leapadása után összesepert só bőséges utánpótlást biztosított. Az üzemszerű gyártás jogát egy angol üzletember már 1826-ban megvásárolta és a nagybani kitermelés kitartott egészen a Bach-korszag végéig.
A gyógyvíz és az erdő vonzerejének bizonyítéka az 1866-ban megépült alpesi stílusú Svájci-Lak, a kor hangulatát a mai napig őrző panzió. Falai között megfordult Blaha Lujza, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes és sok más művész, politikus.

A városi polgárok, iparosemberek, bohém művészek kedvelt találkozóhelye volt az 1911-ben megépült Krúdy Szálló és annak terasza, valamint mellette a szép vonalvezetésű ma már műemlék víztorony. A Szeréna Lak 1914-ben épült.

A közlekedési feltételek javulása minden népréteg, korosztály számára elérhetővé tette Sóstót. 1905-1911 között a kisvasúti építkezések, majd 1927-ben a műútépítés szabdalta szét az addig érintetlen erdőtestet. Nyíregyháza felfedezte, megszerette ritkán látogatott kincsét.

A 12 hektáros tó egyik részét az 1930-as évektől szabad stranddá alakították. Jellegzetes faépülete egy balatoni fürdőház másolata, de ez aligha zavarta a vendégek hangulatát. A tó másik részében is csónakázó működött nyaranta. Ide szervezték a cserkész-avatásokat, az iparosok és kereskedők találkozóit. Sajátos hagyománya volt a szűcsök Csapóvessző vágásának, a majálisoknak. Ilyenkor szinte kiürült a város.

A szigeten gyakran rendeztek tűzijátékot, hangzatos nevekkel - "Csillagzuhatag" - így csábították ki a tópartra az embereket. Megpróbálkoztak szabadtéri színház építésével, a maradványai talán még megtalálhatóak a Park Szálló mögött. A Szegedi Szabadtéri sikerén felbuzdult szabolcsiak 1933. évi próbálkozása azonban nem vált sikertörténetté.

Hírnevére kedvezően hatott, hogy 1927-től hivatalosan is gyógyfürdőnek nyilvánították. Botanikai érdekesség a tóparti sétányon látható hársfa nyírségi fajtaváltozata.

Nem csak derűs képek tatoznak Sóstó történetéhez. A II. világháború idején itt fogadták a német megszállás elől menekülő lengyeleket, de ide érkeztek a malenkij robotra elhurcolt magyarok túlélő szerencséseinek vonatai 1953 és 1955 novembere között. A Krúdy Szállóban és a környező házakban azonban az ÁVH vendégszeretetét voltak kénytelenek elviselni.

Új fejezet kezdődött Sóstógyógyfürdő történetében az 1950-es évek végén, amikor a szikes vizű tó már nem elégítette ki a lakosság igényeit, s felfedezték, hogy a föld alatt 50 fokos hévíz rejlik. 1957-ben naponta százak várták kíváncsian a hévíz utáni fúrások eredményeit. A sikeres kutatás következményei ismertek: megépült és azóta is szinte folyamatosan szépül a Parkfürdő. A gyógyvíz vonzereje széles körben hat, évente sok ezer belföldi és külföldi turista érkezik. A hatalmas igény szállodák, kempingek, szórakozóhelyek sorát követelte ki. Nagyobb gyáraknak szinte kötelező volt vállalati üdülőt emelni a tó partján. A tehetősebb családok sem maradhattak le, egyre szélesbedő körben népesült be a fürdő környéke. Főként az 1970-es években rádió-iránymérők ("rókavadászok") és tájékozódási-futók készültek fel az erdőben hazai és nemzetközi versenyeikre - ilyeneket rendeztek is - az erdőben, s több nyíregyházi sportoló szerzett Európa- és világbajnoki címet.

Copyright © 2017 Svájci Lak Panzió és Étterem